Új adócsomag: Mutatjuk, ki jár jól és ki veszít jövőre

Új adócsomag: Mutatjuk, ki jár jól és ki veszít jövőre

Az adózás minden évben központi téma Magyarországon. Az állam bevételeinek egyik legnagyobb forrása az adó, amely meghatározza, mennyi pénz marad a dolgozók, a családok és a vállalkozások zsebében. Amikor a kormány új adócsomagot vezet be, az mindenkit érint, közvetlenül vagy közvetve. Egyesek számára könnyebbséget hoz, míg másoknak többletterhet jelent.

A 2025-re tervezett új adócsomag is heves vitákat váltott ki. A kormány a gazdasági stabilitás, a költségvetési hiány csökkentése és a beruházások ösztönzése érdekében alakította ki a módosításokat. A változások érintik a személyi jövedelemadót, az áfát, a társasági adót, valamint számos kisebb, de sokak életében fontos adónemet is.

Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk:

  • milyen főbb elemekből áll az új adócsomag,

  • kik lesznek a nyertesei,

  • kik kerülhetnek nehezebb helyzetbe,

  • és milyen hosszú távú hatások várhatók a gazdaságra és a társadalomra.

1. Miért volt szükség új adócsomagra?

Az elmúlt években Magyarország gazdaságát több tényező is nyomás alá helyezte:

  • infláció: 2022–2023-ban rekordmagasságot ért el, ami kikezdte a lakosság vásárlóerejét,

  • energiaválság: a magas energiaárak megnövelték a költségeket,

  • EU-s pénzek körüli viták: a támogatások késése feszültséget keltett a költségvetésben,

  • növekvő államadósság: amely stabilizációs lépéseket igényelt.

A kormány szerint az új adócsomag célja:

  1. költségvetési bevételek növelése,

  2. a beruházások ösztönzése,

  3. a munkaerőpiac fehérítése,

  4. bizonyos társadalmi rétegek támogatása.

2. Az új adócsomag főbb elemei

2.1. Személyi jövedelemadó (SZJA)

  • A jelenlegi 15%-os egykulcsos SZJA megmarad, de bizonyos jövedelmi szinteknél progresszív adó kerül bevezetésre.

  • 12 millió forint éves jövedelem felett a többletjövedelem után 18%-os kulcs lép életbe.

  • A családi adókedvezmény rendszere bővül: a háromgyermekes családok plusz 50 000 forint kedvezményt kapnak évente.

2.2. Általános forgalmi adó (ÁFA)

  • Az alapkulcs továbbra is 27%, de több alapvető élelmiszer (tej, kenyér, tojás) áfája 5%-ról 0%-ra csökken.

  • Egyes luxuscikkek esetében (ékszerek, prémium autók) 32%-os áfakulcs kerül bevezetésre.

2.3. Társasági adó (TAO)

  • A nagyvállalatoknál a jelenlegi 9%-os társasági adó mellett bevezetnek egy 3%-os különadót 10 milliárd forint feletti nyereség esetén.

  • A kis- és középvállalkozások (KKV-k) adóterhei csökkennek: egyszerűsített adózási lehetőségeket kapnak.

2.4. KATA (kisadózók tételes adója)

  • A KATA visszatér bizonyos formában: évi 12 millió forint bevételig választható lesz, havi 75 000 forintos fix összeggel.

  • Csak magánszemélyeknek számlázó vállalkozók használhatják.

2.5. Zöld adók

  • Bevezetésre kerül a műanyag-termékdíj, amely minden egyszer használatos csomagolóanyagra vonatkozik.

  • A nagy szén-dioxid-kibocsátó cégek különadóval néznek szembe.

3. Kik járnak jól?

3.1. Kis- és közepes keresetű munkavállalók

  • A 12 millió forint alatti éves jövedelem nem kerül a magasabb SZJA-kulcs alá.

  • A családi adókedvezmények bővülése különösen a többgyermekes családoknak kedvez.

3.2. Háztartások, amelyek sok alapélelmiszert fogyasztanak

  • Az áfacsökkentés miatt a kenyér, a tej és a tojás ára várhatóan mérséklődik.

  • Ez főleg az alacsonyabb jövedelmű családok pénztárcáján segíthet.

3.3. Kisvállalkozók

  • Az újra bevezetett KATA sok szabadúszó és mikrovállalkozó számára átláthatóbb és egyszerűbb adózási formát jelent.

  • A KKV-k adóterhei összességében csökkennek, így több forrás maradhat beruházásokra.

3.4. Környezetbarát cégek

  • Azok a vállalatok, amelyek zöld technológiákat alkalmaznak, nemcsak elkerülik a különadót, hanem kedvezményekhez is juthatnak.

4. Kik veszítenek?

4.1. Magas jövedelműek

  • Az évi 12 millió forint feletti keresőknek a többletjövedelmük után 18%-ot kell fizetniük.

  • Ez érinti a felső vezetőket, sztárorvosokat, ügyvédeket és más magas keresetű szakmákat.

4.2. Nagyvállalatok

  • A 10 milliárd forint feletti nyereséggel rendelkező cégek számára a 3%-os különadó jelentős többletterhet jelenthet.

  • Ez főleg a bankokat, telekommunikációs cégeket és multinacionális kiskereskedelmi láncokat érinti.

4.3. Luxuscikkeket vásárlók

  • Az új 32%-os áfakulcs miatt drágább lesz prémium autót, ékszert vagy luxusórát vásárolni.

  • Bár ez a réteg kisebb, politikai üzenetértéke annál nagyobb: „a gazdagok fizessenek többet”.

4.4. Környezetszennyező vállalatok

  • A magas szén-dioxid-kibocsátással dolgozó cégek különadója komoly költségnövekedést hoz.

  • Ez különösen az energiaintenzív iparágakat érintheti, például a cement- vagy acélgyártást.

5. Rövid távú hatások

Pozitív:

  • A kisebb jövedelmű családok vásárlóereje erősödhet az alapélelmiszerek áfacsökkentése miatt.

  • A KATA új verziója várhatóan több tízezer kisvállalkozót hoz vissza a legális gazdaságba.

  • A költségvetés bevételei növekedhetnek a nagyvállalatok és magas keresetűek többletadója miatt.

Negatív:

  • A luxuscikkek piacán visszaesés várható.

  • A nagyvállalatok egy része áremelés formájában háríthatja át a terheket a fogyasztókra.

  • A gazdaság „felső rétegének” adóterhelése növekedhet, ami bizonyos szakmák elvándorlását is erősítheti.

6. Hosszú távú hatások

Társadalmi szinten

  • Csökkenhet a jövedelmi egyenlőtlenség, hiszen a tehetősebbek többet fizetnek, a kisebb keresetűek viszont kedvezményeket kapnak.

  • Erősödhet a középosztály fogyasztása.

Gazdasági szinten

  • A KKV-k megerősödése új munkahelyeket teremthet.

  • A nagyvállalatok azonban mérsékelhetik beruházásaikat, ami lassíthatja a gazdasági növekedést.

Politikai szinten

  • A kormány kommunikációja szerint az adócsomag „igazságos”, hiszen a gazdagabbak nagyobb terhet viselnek.

  • Az ellenzék viszont attól tart, hogy a nagyvállalatok és a magas keresetű szakemberek egy része elhagyhatja az országot, ami hosszú távon gyengíti a gazdaságot.

7. Nemzetközi kitekintés

Az adócsomag több eleme illeszkedik európai trendekhez:

  • Zöld adók: az EU klímapolitikájának részeként sok ország vezeti be a szennyező vállalatokat terhelő adókat.

  • Progresszív SZJA: bár Magyarország eddig egykulcsos adóval működött, a legtöbb EU-tagállam többkulcsos rendszert alkalmaz.

  • Alapvető élelmiszerek áfacsökkentése: számos országban alkalmazott módszer az infláció mérséklésére.

8. Mit tehetünk mi, állampolgárok?

  1. Tájékozódás – Fontos megismerni, hogy a saját helyzetünket hogyan érinti a változás.

  2. Tervezés – A vállalkozásoknak érdemes előre kalkulálniuk az új szabályokkal.

  3. Kihasználni a kedvezményeket – Például családi adókedvezményt, KATA-t vagy áfamentes alapélelmiszereket.

  4. Figyelni a piacra – Ha egy cég áremelést hajt végre az új adók miatt, a fogyasztók tudatos választással reagálhatnak.

9. Összegzés

Az új adócsomag egyszerre tartalmaz kedvező és kedvezőtlen elemeket.

  • Nyertesek: a kisebb jövedelműek, a többgyermekes családok, a KATA-s vállalkozók és a környezetbarát cégek.

  • Vesztesek: a magas keresetűek, a nagyvállalatok, a luxuscikkeket vásárlók és a környezetszennyező iparágak.

A változások rövid távon enyhíthetik a lakosság terheit, miközben növelik az állam bevételeit. Hosszú távon azonban az lesz a kérdés, hogy a nagyvállalatok és a magas keresetű szakemberek mennyire fogadják el az új szabályokat, vagy inkább a kivonulást választják.

Egy biztos: 2025-ben senki sem kerülheti el, hogy valamilyen formában találkozzon az új adócsomag hatásaival. A kérdés csupán az, hogy ki jár majd jobban, és ki érzi meg a veszteségeket.

Felhívjuk figyelmét, hogy a weboldalon található tartalmakat mesterséges intelligencia (AI) generálja. Bár a cikkeket a GDPR előírásainak megfelelően emberi szerkesztők felülvizsgálják, a tartalom pontosságáért és teljeskörűségéért felelősséget nem tudunk vállalni. Kérjük, az itt olvasott információkat kezelje tájékoztató jelleggel.

Adatvédelmi tájékoztató


© Copyright Szonyegtisztitas